15. fejezet -Erik

Természetesen elintéztem, hogy abba az iskolába kerüljek, ahol Melissa Morgan is tanul.
Érzem, hogy valami erős van közöttünk, és ezt nem akarom annyiban hagyni. Sok mindent magam mögött hagytam, de most kénytelen leszek kivételt tenni.
Nem volt könnyű döntés az, hogy iskolába fogok járni, de szerencsére felkészítettek rá. Mondták, hogy számítsak a rajongókra, akik az életük végéig szóló büntetés felhívására se fognak tágulni.
Igazából ők se tudják, hogy nem is rajonganak annyira értem, mint azt gondolják. Annyira manipulatívak és elszántak.
Úgy neveztük el a legjobb barátommal- Christopherrel- az egész suli ügyet, hogy a Melissa akció. Mindent elmondtam neki. 5 éves korom óta a legjobb barátom, ezért nem véletlenül követett Ő is ebbe az iskolába, csak persze Ő nem kapott ekkora figyelmet. A mázlista. Sajnos pont a másik terembe lett berakva, mert én külön kérvényeztem, hogy egyezzen meg az órarendem Melissáéval. Szó se róla: az ügykezelő kiakadt.
Azért annyi esze volt, hogy megígértesse velem, hogy adok ingyen koncertet a suliban, és az unokáival személyesen kell foglalkoznom...
Melissáért mindent.
Valami nagyon megfogott abba a lányba. Még nem jöttem rá, hogy pontosan mi,  de valami nagyon.
Történelem órán kaptam egy üzenetet tőle. Szép lassan csúsztatta oda hozzám, hogy senkinek ne tűnjön fel véletlenül se.
Hiba volt az a csók- állt rajta.
Aj, miért kell ezt csinálnia? Én csak a médiacápától akarom megvédeni, és a felhajtástól,  hisz olyan törékeny és ártatlan. Tudtam, hogy zavarni fogja a titkolózás, de Őt tartom mindenek előtt.
Egyáltalán nem. Életem legjobbjainak egyike volt- válaszoltam. Jó, picit nyálas szöveg, de Christopher mondta, hogy ez jön be a csajoknál.
Bocs, hogy nem smárolok úgy, mint Taylor Swift- válaszolta és most kicsit se törődött a többiekkel és felém hajította a cetlit, majd megszólalt a csengő és elviharzott.
Csak a tisztaság kedvéért: közöm nem volt Taylor Swifthez!
Megráztam a fejem, a cetlit bedobtam a tankönyvembe, madj elindultam a szekrényemhez.
Mondták, hogy idővel megunják az állandóan utánam koslatást, és már úgy fognak kezelni, mint egy átlag embert. Mindemellett felkészítettek arra, hogy mennyien fognak támadni és csúfolni. Szerencsére eddig még ilyen jellegű problémával nem találkoztam.
Odamentem a folyosón a kék szekrényemhez, elcsavartam a zárat a megfelelő irányba: először 18-at jobbra, majd 4-et balra, majd megint 15-öt jobbra.
- Csá, tesa- jött oda mellém Christopher. Melissa szekrényéhez nem tudtam közel kerülni, de Christophert el tudtam rendezni magam mellé.
- Milyen az osztályod?- kérdeztem tőle és bepakoltam mindent a szekrénybe, majd elővettem a pénztárcám és becsaptam az ajtót.
- Az osztállyal bajom nincs, de az iskolával igen: ezek már az első napot komolyan veszik!
- Tudom miről beszélsz. Ezer szavas fogalmazás holnaputánra töriből. Mintha nem lenne jobb dolgom!- megvártam, míg Christopher is elpakolt és az ebédlő fele vettük az irányt.
- Hé, Chad!- köszönt oda egy szőke hajú fiúnak, aki ugyancsak a szekrényében matatott. Amikor észrevett minket mindent visszadobált, és becsapta az ajtót.
- Sziasztok! Á, Erik, beszélt rólad Christopher- lökött oldalba- Chad vagyok- rázott velem kezet.
Pár lány mellettem hangosan felsóhajtott, amikor elhaladtam mellettük, gondolom bántotta őket a dolog, hogy nem vettem észre őket, pedig ők mindent megpróbáltak: egy plakátot tartottak maguk előtt az alábbi felirattal: We <3 Erik.
Köszönöm, elég ezeket a koncerteken látni, nem kell a suliban is felhívni a figyelmemet erre.
- Ha engem kérdeztek, szendvicset vesztek, mert a fasírt szerintem már dédapám korában is itt volt, a főzelék pedig felismerhetetlen. Úgy hallottam egyszer Adam megkóstolta, és 2 hétig kómában feküdt a kórházban...- újságolta Chad, és elvett egy sonkás szendvicset, majd tovább haladva egy ásványvizet.
Én kiválasztottam egy szalámisat, majd elvettem egy jeges teát, a sor végénél pedig fizettem.
Leültünk egy üres asztalhoz és nekiláttunk.
- Az első nap megpróbálják odatenni magukat a konyhások- mondta Chad.
Mit sem sejtve beleharaptam a szendvicsembe, de azt az ízösszetételt, amit akkor éreztem... Mintha egy éves poshadt szalmáit ettem egy penésztől penészedett zsömlében.
- Ez szörnyű!- mondtam és lenyeltem.
Christopher és Chad felnevetett.
Nem akartam egy nyápic sztárnak tűnni, de ez valóban ehetetlen volt.
- Mondtam, hogy az első nap megpróbálják odatenni magukat a konyhások- nevetett Chad tovább- Csak sose sikerül nekik.
Erre most már én is csatlakoztam a kacagó bandához.
Visszamentem a pulthoz és levettem a salátát, majd beálltam a sorba, hogy kifizessem.
Odalestem a fiúk felé, amikor hirtelen Melissa tűnt fel Chloéval és azzal a szőke lánnyal. Laurával, ha jól emlékszem.
Odamentek az asztalunkhoz, és Melissa beszélt Chaddel, majd beálltak a sorba.
- Végre kifizetné azt az istenverte salátát?- nézett rám a kasszás nő.
- Ó, elnézést- mondtam és  kezébe adtam egy tízest- A visszajáró az Öné- mondtam és visszaszeleltem a helyemre- Honnan ismered Melissát?- kérdeztem Chadtől.
- Kiskora óta jóba vagyunk, Laura barátnője- értetlenkedő fejem láttán folytatta- Laura a húgom.
- De ha te is végzős vagy, meg Ő is... Ikrek vagytok?- lepődtem meg.
- Az a mi szerepünk- jött oda az asztalhoz egy sötétbarna hajú kék szemű srác- Szia, Matt vagyok- rázott velem kezet.
- Na végre itt vagy Matt! Akkor áll még, amit a szünetben beszéltünk?- kérdezte tőle Chad.
- Ki nem hagynám- mondta és beleharapott egy pirosas sárgás almába- Hé, ti is jöttök szörfözni?- fordult felénk.
- Á, királyul hangzik!- örült meg Christopher.
- Egyet értek- mondtam és belekortyoltam a jeges teámba.
Mindenki belemerült egy picit a saját gondolataiba, és mikor befejeztük a kaját folytattuk az eszmecseréinket.
- Nem valami jó az idei felhozatal- bökött a fejével Chad valószínűleg az elsős lányok asztala felé.
- Justin!- kiáltott oda Matt egy fiúnak a távolba. A srác megfordult majd csatlakozott hozzánk. Nekem és Christophernek bemutatkozott, Chaddel és Mattel pedig valami titkos pacsit adtak egymásnak.
- Szörnyű a menza- kapott a szón Justin- Hallottátok, hogy Adam tavaly...- kezdte bele.
- Tudjuk- feleltük kórusban.
- Már csak 2 óra és semmi nem választhat el minket a hullámoktól- emelte fel a kezét Justin Chad felé, mire az belecsapott a tenyerébe.
- Á, király vagy. De én királyabb vagyok- ugratta.
- Mit érsz egy királyi címmel, ha én egy görög isten vagyok?- mondta, majd felállt ás támadó állásba állt, a jobb kezét behajlította, hogy ráfeszítsen a karizmára, a másikat pedig feszesen kinyújtotta az ég felé.
Matt nekidobta a csutka almáját.
- Hé! Áruló!- mondta, majd kivett a maradék szendvicsemből egy paradicsomot és felé hajította.
Tudtam, hogy ez a nekem alkalmas időzítés arra, hogy lelépjek észrevétlenül.
Láttam, ahogy Melissa is kifele tart az ebédlőből, miért is ne mehetnék utána?
Felpattantam, majd elindultam.
- Hé, tesó, hová mész?- kérdezte Justin.
- Mennem kell. A parton találkozunk- kiáltottam vissza és megszaporáztam lépteimet.
Melissa végig ment a parkon, amikor egy fiú állította meg és kezdett vele beszélgetni.
Elbújtam egy fa mögé, és onnan próbáltam hallgatózni.
- Persze, miért is ne?- mondta Melissa azzal a gyönyörűen csengő hangjával.
Csak gy dolog juthatott eszembe: a srác valószínűleg megkérdezte tőle, hogy járna e vele.
Persze, hogy Melissa egy átlag srácot választana, hisz utálja a felhajtást... Végül is, ennek így kell lennie.
Ha Ő valóban azt akarja, hogy hagyjam békén, akkor bele kell törődnöm és le kell szállnom róla.
Csak jobban eltaszítanám azzal, hogy állandóan utána koslatok.
Ha Ő képes tovább lépni, nekem is azt kell tennem. Lehet, hogy nem fogok még egy ilyen különleges lánnyal találkozni, de nem ragadhatok le egy olyannál, aki nyilvánosan is megmondta, hogy nem akar tőlem semmit.
Megfordultam és írtam egy SMS-t Chrisnek, hogy a Melissa akció lefújva. Megmagyaráztam, azt is, hogy miért döntöttem így. Christopher felhívott és megkérdezte, hogy hol vagyok, majd megkért, hogy ne mozduljak semerre.
- Te elmebeteg, te agyhalott, te nagyon néma, te ...- jött felém Christopher.
- Oké, felfogtam, térj a lényegre- mondtam neki, és felmásztam a padra, hogy a háttámlájára leülhessek.
- Hallottál egy fél mondatot, és lefújod az egéyzet. Nem így ismerlek! Hol a kitartás? Hol a makacsság? HOL VAN ERIK LOGAN?- támadt le.
Megráztam a fejem.
- Eljutottál idáig, lemondtál vagy 20 fellépést, és most mégis elakarsz magadtól mindent dobni! Erre tanítottalak? Mi van a küzdéssel, ha? Ez az ember itt- mutatott végig rajtam- Nem a barátom. Nem bizony.
- Christopher, ne fújd már fel így a dolgokat.
- Felfújni? Elment az eszed, ember? Én fújom fel? Én?!- bökött meg- Tévedsz öcskös. Te magad vagy itt a csavar a történetben.
- Csavar a történetben?- értetlenkedtem.
- Aj, nem jutott más eszembe hirtelen. De ne tereld a szót. Mond már meg neki, hogy Ő jobb, mint Taylor Swift!
- Már bánom, hogy ezt is elmondtam neked.
- Kuss. Itt jön, én lépek, szólítsd le vagy különben...- végighúzta a mutatóujját a torka előtt, ezzel jelezve, hogy kinyír.
Összeszedtem minden lélekjelenlétemet és leszólítottam.
- Melissa!
Először nem akart, megállni, de mégis visszafordult.
- Kérlek, próbáljuk meg- mentem oda hozzá- Nyilvánosság előtt akár, vagy ahogy akarod.
- Erik... Igazából nem is az idegesít, amit te művelsz...
- Nem?
- Nem.
- Akkor?
- A legjobb barátnőm, Laura beléd van zúgva, Ő a legnagyobb rajongód- magyarázta és közbe a cipőjét bámulta.
- Tudod, hogy hányan mondták már ezt?
- De vele jobban összeillenél. Gazdagok, híresek, felmernéd vállalni, mert eszeveszettül csinos, sportos...
- Psssszt!- tettem a mutatóujjam az ajkaira- Engem nem érdekel a pénze, a hírneve, sem az alakja. Értsd meg, hogy csak te számítasz. Te és senki más.
Melissa lehunyta a szemét.
- De úgy érezném, hogy átverném- nézett rám.
- Mi lenne, ha most nem miattam, hanem miattad titkolóznánk?- ajánlottam. Egyet tudtam: én vele akartam lenni bármi áron.
- Nem akarom átverni!
- Egyáltalán szeretnél velem lenni?
- Persze, csak...
- Én bármikor itt leszek. Tudd meg képes vagyok várni. Ha eldöntötted, hogy mi legyen velünk- mert mostmár nem csak te és én vagyunk, hanem mi- akkor értesíts. Most megyek órára, szia!- és faképnél hagytam.
Esküszöm picit még büszke is voltam magamra. Próbáltam felnőttesen viselkedni, és úgy érzem most sikerült.

Beparkoltam a strand parkolójába és vettem egy nagy levegőt.
Végre kikapcsolódhatok a barátaimmal. Vagyis remélem, hogy a barátaim.
Kiszálltam, becsaptam az ajtót és levettem a furgonom hátuljáról a szörfdeszkát.
- Szevasz tesó!- jött oda Matt és belepacsizott a tenyerembe.
Elindultunk a part fele, ahol Justin várt ránk.
- Egyszerűen nem értem a lányokat... Bálványoznak, melletted mi kis gnómok vagyunk- mondta a fekete hajú srác, majd beleállította a homokba a szörfdeszkáját és felhúzta a derekáról a szörfruhát, beledugta az egyik kezét, majd a másikat, és felhúzta a cipzárt.
- Úgy érzem Matt, idén nem lesz csajunk- mutatott á Justin, és Ő is követte Matt példáját.
- Hagyjátok már abba! Én is ugyanolyan vagyok, mint ti!- mondtam és megvontam a vállam.
Justin és Matt egymásra néztek majd elkezdtek kacagni.
- Ugyan kérlek. Legalább a vízbe hadd tiporjunk el!- mondta Justin, majd felkapta a deszkáját és beszaladt a tengerbe.
- Soha!- kiáltottam és utána vetettem magam. Beúsztam és vártam a megfelelő hullámot, majd felegyenesedtem és átadtam magam az érzésnek.
Láttam ahogy előttem belebukfencezik a vízbe Justin, majd Matt, de én még mindig bírtam. Igaz vagy 10 másodperccel tovább, de az is valami. Végre megmutathattam, hogy még egyáltalán nem ismernek az itteni srácok.
- Király!- csapott bele a tenyerembe Justin, amikor kifele tartottunk- Kajak tőled fogok órákat venni- nevetett- Hol van már Christopher, Chad meg Austin?
Matt megvonta a vállát és én is felhúztam a szemöldököm.
- Iszunk egy narancslét?- mutatott a helyi stand felé.
- Sima- mondtam és elindultunk hárman a naplementés tengerparton.
Leültünk egy üres 4 személyes kerekasztalhoz, melynek a közepén egy aprócska piros színű gyertya volt.
- Mit hozhatok?- kérdezte egy elég szemrevaló sötétbarna hajú szemüveges lány.
- 3 narancslevet.
- Négyet!- jött oda Chad hozzánk, majd lehuppant az üres székre- Bocs skacok, Lauráékat ki kellett hozni- mutatott 4 lány felé.
- Semmi gond. Úgy sincsenek valami jó hullámok ma- magyarázta Matt- Bár a mi Erikünk megmutatta, hogy nem csak ének terén tehetséges. Lepipált mindkettőnket.
- Jelentkezz a szörf csapatba! Fényűzés, csajok, versenyek miatt csomó lógás... Imádom a szörföt- szögezte le Chad és hátradőlt.
Legszívesebben valóban jelentkeztem volna, de a rengeteg fellépés miatt így is sokat fogok kihagyni az iskolából. Nem kellene több elfoglaltságra jelentkeznem, mert sokat a ló se bír. Nagynéném állandóan azt mondogatja, hogy addig nyújtózz, ameddig a takaród ér.
Megpillantottam Melissára, aki világoskék kockás bikiniben az egyik napozóágyon feküdt, mellette a szőke barátnője szalmakalapban és citromsárga bikiniben épp naptejezte magát.